th share video content contact download event event-wifi cross checkmark close icon-window-edit icon-file-download icon-phone xing whatsapp wko-zahlen-daten-fakten wko-wirtschaftrecht-und-gewerberecht wko-verkehr-und-betriebsstandort wko-unternehmensfuehrung wko-umwelt-und-energie wko-steuern netzwerk wko-innovation-und-technologie wko-gruendung-und-nachfolge wko-bildung-und-lehre wko-aussenwirtschaft wko-arbeitsrecht-und-sozialrecht twitter search print pdf mail linkedin Google-plus facebook pinterest skype vimeo snapchat arrow-up arrow-right arrow-left arrow-down calendar user home icon-gallery icon-flickr icon-youtube icon-instagram

A lakásegységhez tartozó dolgozószoba

Das Arbeitszimmer im Wohnungsverband 

Jövedelemadó 

A lakásegységen belüli dolgozószobára és annak berendezésére költött ráfordítások vagy kiadások csak abban az esetben írhatók le, ha a dolgozószoba az adóköteles személy teljes működési és szakmai tevékenységének középpontját képezi. 

A „dolgozószoba” fogalmának körülhatárolása 

A dolgozószoba fogalmán olyan helyiség értendő, amely lakó- vagy irodahelyiség jellegű. Nem tekinthetőek a „dolgozószoba” fogalomkörbe tartozónak olyan a lakásegységen belül található helyiségek, amelyek funkcionális rendeltetésük és berendezésük alapján tipikusan a szakmai tevékenység gyakorlását szolgálják, és általában nem teszik lehetővé a magáncélú használatot. 

A következő helyiségek például nem tekinthetők dolgozószobának, és nem vonatkozik rájuk az adólevonási tilalom: 

  • orvosi rendelők és terápiás helyiségek, amelyek felszerelésük alapján tipikusan kizárják a helyiség magáncélú használatát (pl. háziorvos, fogorvos rendelője)
  • megfelelően berendezett laboratóriumok
  • fényképészeti stúdiók
  • film- és hangstúdiók
  • ügyvédi irodahelyiségek, amelyek berendezése tipikusan kizárja a helyiség magáncélú használatát. Ez akkor áll fenn, ha az irodahelyiséget a szakmai tevékenység keretében rendszeresen használja egy a családtól idegen személy (titkárnő), és/vagy ha a helyiséget az ügyfélforgalom számára használják (előadóterem, értékesítési iroda).
  • raktárhelyiségek, amelyekben árumintákat vagy kereskedelmi cikkeket tárolnak, ami kizárja a magáncélú használatot.
  • hangszigetelt zenei próbatermek, ha a szakmai tevékenység alapján szükség van ilyen helyiségre.
  • műhelyek

Lakásegység 

A dolgozószoba akkor tartozik a lakásegységhez, ha ugyanabban a (bérelt, vagy saját tulajdonú) lakásban, vagy ugyanazon a teleken elhelyezkedő, saját tulajdonú lakóházban (pl. kerti házban) található. Mindenképpen megerősíti lakásegységhez tartozó jellegét, ha a dolgozószoba a lakás felől megközelíthető. 

Berendezés, berendezési tárgyak 

Az adólevonási tilalom a lakás, illetve a dolgozószoba berendezési tárgyaira is vonatkozik, még akkor is, ha ezeket a működéshez, illetve a szakmai tevékenységhez (is) használják. A berendezési tárgyak olyan tárgyak, amelyek főleg a helyiségek lakályosságát szolgálják. 

Példák: 
székek, (író)asztalok, (író)asztali lámpák, szekrények, függönyök, szőnyegek, képek, szekrényfalak, könyvespolcok és komódok 

A tipikus munkaeszközök, mint pl. a számítógépek és számítógépasztalok, a másoló- és faxgépek, a nyomtatók, elektronikus adatfeldolgozó berendezések, telefonkészülékek viszont szakmai vagy üzemi használat esetén az adóból levonhatók maradnak, még akkor is, ha magánhelyiségekben, vagy olyan dolgozószobában vannak elhelyezve, amely nem vonható le az adóból. 

Levonhatóság a teljes működési és szakmai tevékenység középpontja esetén

Levonhatóság - feltételek: 
A dolgozószobára és a berendezési tárgyakra költött ráfordítások elismerése adózási szempontból azt feltételezi, hogy az adóköteles személy tevékenységének típusa elengedhetetlenül megkövetelje az adott ráfordítást, és hogy a dolgozószobaként megjelölt helyiséget kizárólag, vagy majdnem kizárólag szakmai célból használják. 

E követelmény teljesítése nem a jövedelmet termelő tevékenységek összességétől függ, sokkal inkább az számít, hogy egy bizonyos jövedelemforrás középpontját képezi-e. Ehhez a következő vizsgálatokat kell elvégezni: 

  • A szakmai arculat vizsgálata 

Annak megítélése, hogy egy dolgozószoba egy tevékenység középpontját képezi-e, a tipikus szakmai arculat alapján történik. 

-    Tevékenységek (szakmai arculatok), amelyeknek a dolgozószoba a középpontja: 

A tevékenység gyakorlása kizárólag, vagy majdnem kizárólag a dolgozószobában történik, vagy pedig a tevékenység azon komponensei, amelyek a dolgozószobában végzendők, tipikusan lényegesek a szakmai arculat számára.

Példák: 
szakértő, író, költő, távmunkát végző, festő, zeneszerző, „házi” könyvelő

-    Tevékenységek (szakmai arculatok), amelyek középpontja a dolgozószobán kívül található: 

Ilyen tevékenységeknél a dolgozószobán kívüli komponens jellemzi a szakmai arculatot. A dolgozószobára eső tevékenységi komponens a szakmai arculat megítélésénél tipikusan nem lényeges. 

Példák: 
tanár, bíró, politikus, karmester, előadó, külső telephelyen (pl. ügyvédi irodában) tevékenykedő szabadfoglalkozású személy
  • A jövedelemforrás vizsgálata 

Kizárólag a dolgozószobát igénylő jövedelemforrás szempontjából ítélhető meg, hogy a dolgozószoba a teljes szakmai tevékenység központját képezi-e. 

Ha valaki több tevékenységet folytat, először az vizsgálandó, hogy a különböző tevékenységek együttesen egy (egyetlen) jövedelemforrást képeznek-e, vagy pedig különálló jövedelemforrásoknak tekintendők. 

A különböző jövedelemforrások helyzete akkor áll fenn, ha a tevékenységek különböző jövedelemkategóriákhoz tartoznak (pl. gazdasági tevékenységből származó jövedelem, és nem önálló tevékenységből származó jövedelem). 

Ugyanazon kategóriájú jövedelmen belül a különböző tevékenységek abban az esetben alkotnak egy (egyetlen) jövedelemforrást, ha szoros tárgyi összefüggésben állnak egymással (például írói és előadói tevékenység egy adott szakterületen belül). 

-    Egy jövedelemforrás: egyetlen szakmai arculat 

Ha a szakmai arculatot meghatározó tevékenység olyan, amely dolgozószobában gyakorlandó, a ráfordítások levonhatóak, más esetben nem. 

-    Egy jövedelemforrás: több szakmai arculat 

Ha egy dolgozószobát több, különböző szakmai arculathoz hozzárendelhető tevékenység gyakorlására használnak, megvizsgálandó, hogy a különböző tevékenységek közül melyik a mérvadó. Itt figyelembe kell venni az elért bevételeket. 

Ha egy dolgozószoba-központú tevékenységre 50 %-nál nagyobb bevétel-rész esik, a dolgozószoba (a teljes jövedelemforrásra vonatkozóan) a fenti meghatározás értelmében központnak tekintendő.

Példa: A szakíróként 4.000,-- € bevételt szerez, és ugyanazon a szakterületen előadóként további 10.000,-- € bevételt.
A tevékenységek egyetlen jövedelemforrásnak tekintendők (szoros összefüggés). Mivel a jövedelemforráson belül az előadói tevékenység dominál, a dolgozószoba nem tekinthető középpontnak, és ezért nem levonható.

Ha viszont az előadói tevékenység csak a szakírói tevékenység közvetlen folyománya (mivel „az író az előadáson az írásban kifejtett eszmekincsét viszi a nyilvánosság elé”), nem beszélhetünk két különböző szakmai arculatról. Ezért az írói tevékenység alapján akkor is jár dolgozószoba, ha az előadói tevékenység bevételei meghaladják az írói tevékenység bevételeit.

-    Több jövedelemforrás: dolgozószobán kívül található tevékenységi középponttal 

Ha minden tevékenység középpontja a dolgozószobán kívül található, a ráfordítások egyetlen jövedelemforrásnál sem írhatók le.   

Példa: 
B politikai és tanári tevékenysége keretében használja dolgozószobáját. A szakmai arculat szempontjából a dolgozószoba nem számít a két különböző jövedelemforrás egyikénél sem középpontnak.

-    Több jövedelemforrás: a dolgozószobán kívüli középpontú tevékenység, és dolgozószoba középpontú tevékenység 

A dolgozószobára költött ráfordítások csak ama tevékenység (jövedelemforrás) számára vehetők figyelembe, amelynek középpontja a dolgozószoba. Annál a tevékenységnél, amelynek középpontja a dolgozószobán kívül található, nem vehető figyelembe a dolgozószobára költött ráfordítás. 

Példa: 
C a dolgozószobáját bírói (nem önálló) tevékenységéhez, valamint szakírói (önálló) tevékenységéhez használja.

A dolgozószoba szakírói tevékenysége (jövedelemforrása) számára középpontnak számít, ezért az önálló jövedelmek megállapításánál leírható. 

A dolgozószoba bírói tevékenysége (jövedelemforrása) számára nem számít középpontnak, ezért a nem önálló jövedelmek megállapításánál nem írható le. 

A példában szereplő esetben a ráfordítások teljes összege beszámítható viszont a szakírói tevékenységhez abban az esetben, ha a költségek akkor is így alakultak volna, ha a dolgozószobát kizárólag a szakírói tevékenységhez használják.

Ha C a dolgozószobát bírói és írói tevékenysége mellett (szak)előadások előkészítésére is használná, a dolgozószobára költött ráfordításokat az írói és szakelőadói egységes jövedelemforrásból (kizárólag) akkor volna levonható, ha az írói tevékenység áll az előtérben.

-    Több jövedelemforrás: dolgozószoba középpontú 

A dolgozószobára költött ráfordítások minden jövedelemforrás számára figyelembe vehetők. A különböző jövedelemforrásokhoz hozzárendelhető mérték szempontjából (egyéb támpontok hiányában) a jövedelemkulcs tekintendő mérvadónak. 

Példa: 
D dolgozószobáját írói tevékenységéhez, valamint szakértői tevékenységéhez használja.

A dolgozószoba mindkét, különböző típusú jövedelemforrás tevékenységi középpontját képezi. A ráfordításokat (mérvadó jövedelemkulcs alapján) kell a különböző jövedelemforrásokhoz hozzárendelni.

Levonható ráfordítások 

Ha a dolgozószoba a működési vagy szakmai tevékenység középpontját képezi, a következő ráfordítások írhatók le: 

  • részarányos bérleti díjak
  • részarányos működési költségek (pl. fűtés, világítás)
  • részarányos elhasználódás miatti értékcsökkenési leírások (AfA) saját tulajdont képező ingatlanok esetében
  • részarányos finanszírozási költségek (nem számítanak ide a törlesztési összegek, ezek már az értékcsökkenési leírások során beszámításra kerülnek)
  • a berendezési tárgyak költségei  

Forgalmi adó 

Vállalkozók számára szélesebb lehetőség nyílik az adóelőleg levonásra a lakásegységben található dolgozószobával, és annak berendezésével kapcsolatos ráfordításokért. 

A dolgozószobák miatti adóelőleg levonásra a következő kritériumok érvényesek: 

  • valós (majdnem) kizárólagos vállalkozói használat
  • a tevékenységhez dolgozószoba szükséges

Az adóelőleg levonásának mértékét a dolgozószoba hasznos felületének, és a lakásegység teljes hasznos felületének arányából kell kiszámítani.

Példa: 
A lakásegység teljes hasznos felülete 100 m². Ebben a lakásban található egy 20 m² hasznos felületű dolgozószoba.
A dolgozószobáért járó adóelőleg levonás az egész lakásért fizetett forgalmi adó 20%-át képezi.

Állapot: 2019. január
Ez a tájékoztató az összes gazdasági kamara együttműködésének eredménye.
Tanács! Ez az információ az interneten is megtalálható a home címen
A leggondosabb adatfeldolgozás ellenére sem vállalunk felelősséget az összes adat helyességéért. Ausztria gazdasági kamaráinak felelőssége kizárt. 
Minden személyre vonatkozó megnevezés esetében a szó adott alakja mindkét nemre vonatkozik!