th share video content contact download event event-wifi cross checkmark close icon-window-edit icon-file-download icon-phone xing whatsapp wko-zahlen-daten-fakten wko-wirtschaftrecht-und-gewerberecht wko-verkehr-und-betriebsstandort wko-unternehmensfuehrung wko-umwelt-und-energie wko-steuern netzwerk wko-innovation-und-technologie wko-gruendung-und-nachfolge wko-bildung-und-lehre wko-aussenwirtschaft wko-arbeitsrecht-und-sozialrecht twitter search print pdf mail linkedin Google-plus facebook pinterest skype vimeo snapchat arrow-up arrow-right arrow-left arrow-down calendar user home icon-gallery icon-flickr icon-youtube icon-instagram

Alapátalány számítás

Die Basispauschalierung

Egyéni vállalkozók és szabadfoglalkozásúak az úgynevezett alapátalányt egyaránt alkalmazhatják a működési költségek és az adóelőleg levonására. Ez azt jelenti, hogy a működési költségek és az adóelőlegek egy részét átalánydíjtétel segítségével számítják ki. Ehhez nem szükséges igazoló dokumentumok bemutatása. A bevételeket mindig pontosan nyilván kell tartani.

Átalányszámítás a működési költségekre 

Ennek az a feltétele, hogy a vállalkozás ne legyen könyvvitelköteles (mint pl. egy Kft.), hogy önkéntes alapon se történjen kettős könyvvitel, hogy a vállalat előző évi forgalma ne haladja meg a 220.000,-- € összeget, és hogy az adóbevallásból kiderüljön, hogy a bevalló igénybe szeretné venni az átalányszámítást. 

Tanács: Párhuzamosan vezethető egy teljes bevételi és kiadási kimutatás is. 

Figyelem: Ha egy eddig könyvelést végző vállalkozó először alkalmazza az átalányszámítást, meg kell állapítani az átmeneti nyereséget, illetve veszteséget. 

A működési költségek átalányösszege a nettó forgalom 12%-a, de legfeljebb 26.400,‑‑ €. 

Bizonyos tevékenységek számára ez az összeg 6%, max. 13.200,-- €. Ez a kereskedelmi vagy műszaki tanácsadásból (konzulensi tevékenységből), vagyonkezelői tevékenységből, és tőketársaságokban való lényeges részesedésből (pl. 25%-nál nagyobb részesedésű társasági tag és ügyvezető) származó fizetésekből és egyéb javadalmazásokból, valamint írói, előadói, tudományos, oktatási, vagy nevelői tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozik. 

Ha a tevékenység túllépi a puszta tanácsadás kereteit, az átalány 12%-os. Ez például építkezési tervek elkészítésére, statikai számítások elvégzésére, építési munkálatok felügyeletére, óradíjas könyvelésre és kirakatrendezésre vonatkozik. 

Tanács: A 12%, illetve 6%-os működési költség átalány legfőképpen a következőket fedi le:

A befektetések részarányos elhasználódás miatti értékcsökkenési leírásait (AfA), az energiaellátási költségeket, a gépkocsihasználat, a bérleti díj, a javítások, a telefon, a kamatok, a szerszámok, a használati anyagok, a biztosítások, a hirdetések költségeit, az utazási költségeket, stb. Az adóügyi tanácsadás költségei rendkívüli kiadásokként leírhatók. 

Az átalány nettó érték. Hamis forgalmi adó mentesség esetében (például kisvállalkozóként), aminek következtében elvész az adóelőleg levonásának joga, az átalányos működési költségekre eső le nem vonható forgalmi adó költségtényezőnek számít, és az átalányon túl ugyancsak levonható a jövedelemadóból. 

Egyszerűbben kifejezve: ha a hamisan adómentes vállalkozó igénybe veszi az alapátalány számítást, akkor a működési költségek átalányára eső forgalmi adó a rendelet szerint az 1,8%-os adóelőleg átalánnyal együtt ugyancsak levonható működési költségként. 

Az átalány mellett a következő ráfordítások csökkentik a nyereséget: 

  • az áruátvételi könyvben szereplő beérkezett áru (kereskedelmi áru, nyersanyagok, félkész termékek, segédanyagok és hozzávalók) 
  • bérek, fizetések és bérjárulékok (törvényes munkáltatói társadalombiztosítási járulékok, munkáltatói járulékok a családtámogatási alapokhoz (Familienlastenausgleichsfonds), kommunális adó, a végkielégítési előtakarékossági pénztár (Abfertigungsvorsorge) járulékai) 
  • időszakos alkalmazottak bérei (Fremdlöhne), ha közvetlenül befolynak a szállításokba, vagy szolgáltatásokba 
  • a vállalkozó kötelező egészség-, baleset-, nyugdíjbiztosítási, és munkanélküliségi biztosítási járulékai, valamint a szakmai előtakarékossági pénztárak kötelező járulékai.
  • utazási és útiköltség, amennyiben azonos összegű költségtérítést állítanak vele szemben; ezen utazási és útiköltség csökkenti a működési költség átalány adóalapját.
     

Vállalati bevételek (forgalom) 

Valós összegét mindig folyamatosan nyilván kell tartani és ki kell számítani.

Az átfutó tételek olyan összegek, amelyek egy másik személy nevében és számlájára kerülnek bevételre vagy kiadásra, amelyeket viszont sem bevételként, sem kiadásként nem kell felszámolni.  

Példa:
Forgalom (nettó)    200.000 
Tényleges utazási és útiköltség térítés   1.000 
Működési bevétel    201,000
Árubeszerzés (nettó)    - 90.000 
Személyi jellegű ráfordítások   - 40.000 
Bérjárulékok (kommunális adó, DG részesedés GKK,DZ, DB  - 19.200 
Időszakos alkalmazottak bérei (Fremdlöhne) (nettó)    -  2.000 
Vállalkozói társadalombiztosítási járulékok    -  6.000 
Tényleges utazási és útiköltség térítés   -  1.000 
12% működési költség átalány 200.000 EUR után    - 24.000 
Működési bevétel    - 182.200
Jövedelem    18.800
Adómentes nyereség (13%)    - 2.444
Megadózandó   16.356

Eljárásmód bruttó elszámolás esetén 

Ha a a bevételekre és kiadásokra (a forgalmi adóval együtt) a bruttó elszámolást alkalmazzuk, a forgalmi adó fizetési terhe további működési költségnek számít, a forgalmi adó jóváírása pedig működési bevételnek. 

Ha az átalányszámítást csak a működési költségekre alkalmazzuk, az „átalányosított” működési költségekből származó tulajdonképpeni adóelőleg is levonható, nyereségcsökkentő hatással.

Ha az adóelőleget is átalányalapon állapítják meg, az átalányozott adóelőleg és az állóeszközök vásárlásából származó adóelőlegek ugyancsak üzemköltségnek számítanak. 

A vállalkozónak alapvetően joga van választani, hogy a bevételek és kiadások esetében a bruttó számítás elvét (bruttó módszer), vagy a nettó számítás elvét (nettó módszer) alkalmazza. A gyakorlatban viszont túlnyomóan a nettó számítás elvét alkalmazzák. 

Figyelem: Ha kizárólag az adóelőlegre alkalmazzák az alapátalány számítást, a bevételi és kiadási mérleget szigorúan a bruttó módszer alapján kell elkészíteni.

Az előnyösség összehasonlítása 

Ahhoz, hogy a vállalkozó eldönthesse, hogy az alapátalány számítás előnyösebb-e számára, vagy a működési költségek teljes körű nyilvántartása, összehasonlító számításokat kell végeznie az előző év adataihoz képest. 

A nyilvántartási kötelezettségek tekintetében viszont csekély lesz a változás: Mint eddig, nyilván kell tartania a folyamatos bevételeket, a forgalmi adót, az adóelőleget, az árubeszerzést, valamint a béreket. Csak az állóeszközök jegyzékét nem kell tovább vezetnie, mivel a működési költségek átalánya magában foglalja az AfA-t is. Az esetleges későbbi bevételi ás kiadási mérleg készítésére való áttérés érdekében viszont ajánlatos tovább vezetnie az álló eszközök jegyzékének nyilvántartását. 

Minden vállalkozó számára fenn áll a lehetőség, hogy az alapátalány számításról újra visszatérjen a bevételi és kiadási mérleg készítéséhez. Egy ilyen váltás után viszont az újbóli visszatérés az alapátalány számításhoz csak 5 gazdasági év lejárta után engedélyezett. 

Tanács: A működési kiadások átalányszámításának igénybevételéről szóló döntést legkésőbb az adóbevallás leadásakor kell meghozni. Nem szükséges külön kérvény. Az adóbevallásból viszont ki kell derülnie, hogy átalányszámítást alkalmaztak. Ezt az E1a nyomtatványban az első oldalon be kell jelölni, majd a 9259 számjelhez be kell írni az átalányalapon megállapított működési költségeket.. 

Az adóelőleg átalányszámítása 

Olyan vállalatok, amelyeknek előző évi forgalma nem haladja meg a 220.000,-- € összeget, igénybe vehetik az adóelőleg átalányt is, ez a nettó forgalom 1,8%-a (a kiegészítő üzletekből, pl. állóeszközök eladásából származó forgalom nélkül), de max. 3.960,-- €. 

Az alapátalány számításnak a jövedelemadóra vonatkozó további feltételei (a könyvviteli kötelezettség hiánya és lemondás az önkéntes könyvvitelről) a forgalmi adó átalányszámítása szempontjából nem relevánsak. Ezért az adóelőleg átalányszámítását például olyan tőketársaság is igénybe veheti, amely könyvvitelköteles.   

Az átalány mellett a következő adóelőlegeket (tulajdonátruházási adó, import forgalmi adó) kell figyelembe venni: 

  • több mint 1.100,-- € nettó értékű beruházási javak beszerzése vagy gyártása,
  • áru, nyersanyag, félkész termékek, segédanyagok, hozzávalók,
  • időszakos alkalmazottak bérei.  

Az adóelőleg átalányszámítás igénybevételét nem formális nyilatkozatban kell közölni az adóhatósággal. Ehhez az adóelőleg átalány összegét a 084 kódszámhoz kell beírni az éves forgalmi adó bevallás U1 űrlapjában. Ez legkésőbb az éves forgalmi adó megállapítás hatályba lépéséig lehetséges. 

A nyilatkozat legalább 2 naptári év erejéig jelent kötöttséget a vállalkozó számára. Csak a naptári év kezdetétől számított hatállyal vonható vissza. A visszavonást írásban kell közölni az adóhatósággal a megállapítás hatályba lépése előtt. Az adóelőleg újabb átalányszámítása legkorábban öt naptári év lejárta után lehetséges. 

Az alapátalány számítás a jövedelemadó és a forgalmi adó számára egymástól függetlenül választható.

Figyelem: Ha kizárólag az adóelőlegre alkalmazzák az alapátalány számítást, a bevételi és kiadási mérleget mindig szigorúan a bruttó módszer alapján kell elkészíteni. 

Az apalátalány számítás mellett bizonyos könyvvitelt nem vezető egyéni vállalkozók, például gyógyárukereskedők, vendéglősök, kereskedelmi ügynökök, sportolók, művészek, írók számára külön átalányszámítási rendeletek vannak hatályban.

Az alapátalány számítás és az az adómentes nyereség összeg (Gewinnfreibetrag) viszonya 

Ha a nyereség átlagtételek, vagy részleges vagy teljes átalányszámítás alapján akár csak részben is átalány-összegek alapján kerül megállapításra, igénybe vehető az adómentes nyereség, de nem a beruházáshoz kötött adómentes nyereség. 

Ha az adómentes jövedelem rész mellé egy a beruházáshoz (például bizonyos tárgyi eszközökbe való befektetésekhez, vagy kedvezményezett értékpapírok vásárlásához) kötött adómentes nyereséget is igénybe szándékszik venni, a vállalkozónak le kell mondania az alapátalány számításról, és működési költségeit teljes körűen bizonylatokkal kell igazolnia. Ehhez részleteket a Der Gewinnfreibetrag (Az adómentes nyereség) című tájékoztató tartalmaz. 

Állapot: 2019. január